Kiállítás (Exhibition)

In memoriam Gasner János (1955-2009). Trapéz és korlát és démonszellenet. Szöveg: Horváth Edina, Pintér Tibor. Gitár, mix: Gasner János. Bass: Drégely Imre Kiállítás: Pintér Tibor képei (Kossuth-klub, Budapest). Kamera: Csúcs László. Versek: Pilinszky János-Trapéz és korlát Sötéten hátat forditasz, kisikló homlokodra a csillagöves éjszakát kezem hiába fonja. Nyakad köré ezüst pihék szelíd pilléi gyűlnek, bizalmasan belém tapadsz, nevetsz, - vadúl megütlek! Sugárzó párkányon futunk, elgáncsolom a lábad, fölugrasz és szemembe kapsz, sebezhetetlen állat! Elszűkül arcod, hátra buksz vadul zuhanni kezdesz, az éjszaka trapézain röpűlsz tovább, emelkedsz a rebbenő való fölé! Kegyetlen néma torna, mégcsak nem is kiálthatok, követlek szívdobogva, merészen ellököm magam, megkaplak és ledoblak, elterülünk hálóiban a rengő csillagoknak! Most kényszerítlek, válaszolj, mióta tart e hajsza? Megalvadt szememben az éj. Ki kezdte és akarta? Mi lesz velem, s mi lesz veled? Vigasztalan szeretlek! Ülünk az ég korlátain, mint elitélt fegyencek. Pintér Tibor: Démonszellenetként siklunk az égen, Csillagbúra rejteget, befed. Súlytalan baromállatok libegnek. Kétkedőn belémvizslatsz. Mit látsz lótusznak virága? Szépet, okádást, azt a kínt? Bingóherélt pejkókat? A záradékolt örök-létet. Integetni próbálunk, rendületlen. Mit rejt a sodródó idő? Ki lát, ki dob ki csodát? Ki hagy üresen minden szobát? Záródó délibábú éj. Torlódott tetőzet. Kapaszkodom, jöjj tünde-mély. Tőlem félsz-e? Nem tudom. Mélázok zuhantomon. Cooproduced by: seedwine.