Alternatív valóságok Lengyelországban
Több ezer lengyel nő tiltakozott a kormányzó jobboldali Szabadság és Igazságosság Párt (PiS) politikája ellen Varsóban. Alicja Bobrowicz a Gazeta Wyborcza nevű vezető balliberális lengyel lap számára tudósított a tüntetésről. Szerinte Lengyelországban alapvető európai értékek vannak veszélyben, mint a jogállam és a szabad sajtó.
- Újságíróként aggódom azért, hogy meddig dolgozhatok szabadon – mondta Alicja. – Az újságírókat nemrég kidobták a Parlamentből, illetve korlátozták a bejutásunkat. Egyre nehezebb a munkánkat végezni. A sajtószabadság korlátozott. Nem tudom, mi fog történni, hogy lesz-e ennél rosszabb. Eléggé aggódunk, ha a jövőre gondolunk.
A tüntetést a megmaradt ellenzéki újságok a címlapon szerepeltették – a kormánypárthoz közeli média viszont elhallgatja vagy kisebbíteni igyekszik az ilyen demonstrációk jelentőségét.
A kormányzó Szabadság és Igazságosság Párt a közmédiát közvetlen állami irányítás alá vonta, ezzel nagyot rontva az ország sajtószabadság-indexén.
Vajon a PiS-hez közeli erők átveszik-e az irányítást a magánkézben lévő sajtó fölött is? A kormány korlátozná a sajtóban a külföldiek tulajdonszerzését, amit visszalengyelesítésnek nevez. Ezzel újraírhatnák a sajtó tulajdoni szerkezetét a helyhatósági választások előtt. A lengyel újságíróegyesület elnöke, egy jobboldali rádió vezetője védelmébe vette a javaslatot.
- Amikor Lengyelország kilépett a szabad piacra, mindannyian szegények voltunk – mondta Krzysztof Skowronski. – Így, bár keményen dolgoztunk az elmúlt huszonhét évben, nem vagy csak nagyon kicsit részesültünk ennek a hasznaiból. Morawiecki pénzügyminiszter úr terve ezen fog változtatni, ez a központi gondolat a média újralengyelesítése és a külföldi tőke korlátozása mögött.
“Ilyen tisztogatások a rendkívüli állapot óta nem voltak”
A magánkézben lévő lengyel sajtó sincs biztonságban. Egy új törvény miatt darabjaira kellene bontani az Agora multimédiás vállalatot, amelynek része a Gazeta Wyborcza is. A közintézményekkel a kormány lemondatta a lapot, a törvény gazdasági szempontból kihúzná a talajt az újság alól, amelynek nemrég kétszáz újságíróját kellett leépítenie.
- Ez a kormány az elmúlt évtizedek összes változását a posztkommunista elitek összeesküvésének tulajdonítja – mondta Jaroslaw kurski, a lap főszerkesztőhelyettese. A Gazeta Wyborcza ezeknek a változásoknak a szimbóluma, ezért került a célkeresztbe. A kormány és minden állami vállalat visszavonta a hirdetéseit. A kormány gyűlöletének céltáblája vagyunk.
Oroszországban, Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban ugyanaz történik a médiában.: a kormányok a magáncégekre gazdasági eszközökkel gyakorolnak nyomást, a közmédiát közvetlenül irányítják.
- A kormány kétszázötven újságírót rúgott ki a közmédiából csak úgy – folytatta Kurski. – Ilyen tisztogatások a rendkívüli állapot óta nem voltak. A kommunista idők propagandája tér vissza, csak fordítva. A legcsekélyebb kritikát sem viselik el.
Alternatív valóságok
Am
- Újságíróként aggódom azért, hogy meddig dolgozhatok szabadon – mondta Alicja. – Az újságírókat nemrég kidobták a Parlamentből, illetve korlátozták a bejutásunkat. Egyre nehezebb a munkánkat végezni. A sajtószabadság korlátozott. Nem tudom, mi fog történni, hogy lesz-e ennél rosszabb. Eléggé aggódunk, ha a jövőre gondolunk.
A tüntetést a megmaradt ellenzéki újságok a címlapon szerepeltették – a kormánypárthoz közeli média viszont elhallgatja vagy kisebbíteni igyekszik az ilyen demonstrációk jelentőségét.
A kormányzó Szabadság és Igazságosság Párt a közmédiát közvetlen állami irányítás alá vonta, ezzel nagyot rontva az ország sajtószabadság-indexén.
Vajon a PiS-hez közeli erők átveszik-e az irányítást a magánkézben lévő sajtó fölött is? A kormány korlátozná a sajtóban a külföldiek tulajdonszerzését, amit visszalengyelesítésnek nevez. Ezzel újraírhatnák a sajtó tulajdoni szerkezetét a helyhatósági választások előtt. A lengyel újságíróegyesület elnöke, egy jobboldali rádió vezetője védelmébe vette a javaslatot.
- Amikor Lengyelország kilépett a szabad piacra, mindannyian szegények voltunk – mondta Krzysztof Skowronski. – Így, bár keményen dolgoztunk az elmúlt huszonhét évben, nem vagy csak nagyon kicsit részesültünk ennek a hasznaiból. Morawiecki pénzügyminiszter úr terve ezen fog változtatni, ez a központi gondolat a média újralengyelesítése és a külföldi tőke korlátozása mögött.
“Ilyen tisztogatások a rendkívüli állapot óta nem voltak”
A magánkézben lévő lengyel sajtó sincs biztonságban. Egy új törvény miatt darabjaira kellene bontani az Agora multimédiás vállalatot, amelynek része a Gazeta Wyborcza is. A közintézményekkel a kormány lemondatta a lapot, a törvény gazdasági szempontból kihúzná a talajt az újság alól, amelynek nemrég kétszáz újságíróját kellett leépítenie.
- Ez a kormány az elmúlt évtizedek összes változását a posztkommunista elitek összeesküvésének tulajdonítja – mondta Jaroslaw kurski, a lap főszerkesztőhelyettese. A Gazeta Wyborcza ezeknek a változásoknak a szimbóluma, ezért került a célkeresztbe. A kormány és minden állami vállalat visszavonta a hirdetéseit. A kormány gyűlöletének céltáblája vagyunk.
Oroszországban, Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban ugyanaz történik a médiában.: a kormányok a magáncégekre gazdasági eszközökkel gyakorolnak nyomást, a közmédiát közvetlenül irányítják.
- A kormány kétszázötven újságírót rúgott ki a közmédiából csak úgy – folytatta Kurski. – Ilyen tisztogatások a rendkívüli állapot óta nem voltak. A kommunista idők propagandája tér vissza, csak fordítva. A legcsekélyebb kritikát sem viselik el.
Alternatív valóságok
Am