A Brexit után még a nyugdíjbiztosító is megnézheti a britek e-mailjeit
- 7 years ago
Egy nő ismeretlenekhez, rendőrökhöz megy oda az utcán, és megkéri őket, hogy hadd kukkantson bele a telefonjukba, nézze át a híváslistájukat, olvassa el az emailjeiket. Mindenki értetlenül és idegenkedve reagál. Még a brit belügyminisztériumba, a Home Office-ba is bepofátlankodik, és kéri a kommunikációs adataikat, néhány értetlen biztonsági őr körében. A gerillamódszerekkel forgatott filmecske a következő üzenettel zárul:
“Beengedne egy idegent a telefonjába? A szaglásztörvény után nem lesz választása.”
Ezt a rejtettkamerás videót a brit polgárjogi szervezet, a Liberty forgatta Londonban. Része az új tömeges megfigyelési törvény elleni kampánynak. A civilek által szaglásztörvénynek is nevezett jogszabályt a szervezett bűnözés és a terror elleni harccal indokolják. A jogszabály a rendőrségnek és a titkosszolgálatnak, valamint további negyven állami szervezetnek – az élelmiszerbiztonságtól a nyugdíjpénztárakig – biztosítana hozzáférést a lakosság személyes adataihoz.
– A kommunikációs adatainkhoz, hogy kinek mikor küldünk üzenetet, kit hívunk fel, a teljes internetes tevékenységünkhöz hozzáférhetnek különösebb nyomozási érdek nélkül – magyarázza Silkie Carlo, a Liberty szakértője. – Még a megfigyelési célpontok azonosítására sincs szükség. A rendőrség és a hírszerzés betörhet egy vagy akár ezer számítógépbe, és nem kell azonosítania, hogy ki a célpont. A célpontokat utólag sem kell értesíteniük, hogy megfigyelték őket. Ez azt jelenti, hogy több ezer embert érint majd a megfigyelés, akiknek betörnek a magánszférájába, feltörik a telefonját, lehallgatják a hívásait, miközben erről soha nem szereznek tudomást.
Legalább le lenne írva, hogy mindent szabad nekik
A legtöbbet kritizált passzusok szerint az internetszolgáltatóknak egy éven keresztül meg kellene őrizniük minden internetező böngészési adatait. Az Európai Bíróság az adatok általános és megkülönböztetés nélküli megőrzését túlzó jogkörnek ítélte – ez addig korlátozza a brit jogalkotót, amíg meg nem történik a Brexit, vagyis a britek ténylegesen ki nem lépnek az Európai Unióból.
David Andersont külső szakértőként azzal bízták meg, hogy hasznossági szempontból vizsgálja felül a terrorellenes törvényben szereplő új jogköröket.
– Minden olyan jogkör, amelyet a rendőrség és a hírszerzés ebben az országban használ vagy később használni szeretne, fekete-fehéren le van írva a törvényben – magyarázta Mr. Anderson. – Ez korábban nem így volt, és a világ legtöbb országában most sem így van. Hatvan részletes esettanulmány alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ezek a jogkörök rendkívül hasznosak. Ellenséges országokkal szemben egy kiberháborús forgatókönyv esetén, túszejtéskor, eltűnt személyek keresésénél, és persze súlyos bűncselekmények nyomozásánál.
Minek nekik adat, ha nem olvassák el?
A tömeges megfigyelés hatékonyságát sokan vitatják. 2013-ban Lee Rigby brit katonát két iszlamista szélsőséges megölte az utcán. Még jobban sokkolta a közvéleményt, hogy kiderült, a hírsz
“Beengedne egy idegent a telefonjába? A szaglásztörvény után nem lesz választása.”
Ezt a rejtettkamerás videót a brit polgárjogi szervezet, a Liberty forgatta Londonban. Része az új tömeges megfigyelési törvény elleni kampánynak. A civilek által szaglásztörvénynek is nevezett jogszabályt a szervezett bűnözés és a terror elleni harccal indokolják. A jogszabály a rendőrségnek és a titkosszolgálatnak, valamint további negyven állami szervezetnek – az élelmiszerbiztonságtól a nyugdíjpénztárakig – biztosítana hozzáférést a lakosság személyes adataihoz.
– A kommunikációs adatainkhoz, hogy kinek mikor küldünk üzenetet, kit hívunk fel, a teljes internetes tevékenységünkhöz hozzáférhetnek különösebb nyomozási érdek nélkül – magyarázza Silkie Carlo, a Liberty szakértője. – Még a megfigyelési célpontok azonosítására sincs szükség. A rendőrség és a hírszerzés betörhet egy vagy akár ezer számítógépbe, és nem kell azonosítania, hogy ki a célpont. A célpontokat utólag sem kell értesíteniük, hogy megfigyelték őket. Ez azt jelenti, hogy több ezer embert érint majd a megfigyelés, akiknek betörnek a magánszférájába, feltörik a telefonját, lehallgatják a hívásait, miközben erről soha nem szereznek tudomást.
Legalább le lenne írva, hogy mindent szabad nekik
A legtöbbet kritizált passzusok szerint az internetszolgáltatóknak egy éven keresztül meg kellene őrizniük minden internetező böngészési adatait. Az Európai Bíróság az adatok általános és megkülönböztetés nélküli megőrzését túlzó jogkörnek ítélte – ez addig korlátozza a brit jogalkotót, amíg meg nem történik a Brexit, vagyis a britek ténylegesen ki nem lépnek az Európai Unióból.
David Andersont külső szakértőként azzal bízták meg, hogy hasznossági szempontból vizsgálja felül a terrorellenes törvényben szereplő új jogköröket.
– Minden olyan jogkör, amelyet a rendőrség és a hírszerzés ebben az országban használ vagy később használni szeretne, fekete-fehéren le van írva a törvényben – magyarázta Mr. Anderson. – Ez korábban nem így volt, és a világ legtöbb országában most sem így van. Hatvan részletes esettanulmány alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ezek a jogkörök rendkívül hasznosak. Ellenséges országokkal szemben egy kiberháborús forgatókönyv esetén, túszejtéskor, eltűnt személyek keresésénél, és persze súlyos bűncselekmények nyomozásánál.
Minek nekik adat, ha nem olvassák el?
A tömeges megfigyelés hatékonyságát sokan vitatják. 2013-ban Lee Rigby brit katonát két iszlamista szélsőséges megölte az utcán. Még jobban sokkolta a közvéleményt, hogy kiderült, a hírsz