Mali - építkezés a káosz után
- 7 years ago
35 állam- és kormányfő állt a fényképezőgép elé Mali elnökével, Ibrahim Boubacar Keïtával a Bamakói francia-afrikai gazdasági csúcstalálkozón. Ez önmagában is nagy eredmény volt, mert a térséget érintő dzsihadista fenyegetés miatt kétséges volt, hogy egyáltalán meg tudják-e tartani a csúcsot.
– Ez a csúcs kétségtelenül siker olyan értelemben, hogy a külföldi befektetők szemében erősen javítja Mali, mint beruházási célpont megítélését – mondta Mali pénzügyminisztere.
A Bamako-csúcs nem csak a politikai vezetők találkozója volt. Számos nemzetközi befektetőt is meghívtak azzal a nem titkolt céllal, hogy meggyőzzék őket: a nyugat-afrikai országban óriási lehetőségek is vannak, a biztonsági kockázatok pedig kiküszöbölhetők.
– Maliban erős a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a bányászat – magyarázta a mali állami befektetési ügynökség vezetője, Moussa Ismaila Touré. – Ezek az előnyök, ezek a kincsek ma is megvannak. Az, hogy átestünk egy ilyen válságon, és még mindig talpon vagyunk, lehetővé teszi, hogy elmondjuk: ezek a kincsek még mindig itt vannak. Ki kell őket aknázni, értékükön kell őket kezelni. A válság után erre még sokkal nagyobb igény van, mint korábban.
Maliban az elmúlt években politikai instabilitás uralkodott, volt egy államcsíny 2012-ben, majd fegyveres csoportok harcoltak az ország északi területén, olykor Bamakóban is. Azóta javult a helyzet, de hogyan lehet egy két franciaországnyi területen úrrá lenni? A legnagyobb problémát az északi sivatagos régió jelenti. Mali ebben a nemzetközi közösség segítségét kérte. 2013-ban az ENSZ-békefenntartó misszió dolgozik a térségben, a MINUSMA.
– Azt mondani, hogy a misszió elérte a célját, sikerült stabilizálni a térséget, elérni az élet- és vagyonbiztonságot, az erős túlzás – mondta az Euronewsnak Mahamat Saleh Annadif, a MINUSMA vezetője. – Lassan halad a dolog, de van remény, hogy egyre jobb lesz a helyzet. Nagyon messziről indultunk, de apránként helyükre kerülnek a dolgok.
2015-ben a kormány és több fegyveres csoport aláírt egy békemegállapodást. Márciusban egy nemzetközi konferencia segítségével kívánják felgyorsítani a megállapodás életbe léptetését. Egy északi város polgármestere így beszélt a folyamatról:
– Érzeni, hogy szép lassan épül
újra minden – mondta egy északi város, Goundam polgármester asszonya. – Elsősorban ott, ahol van egy kis állandóság, ahol ott van a hadsereg vagy az ENSZ. lehet itt élni, lehet kicsit építkezni. lassan újra reménykedni kezdünk.
Hogyan lehet táplálni ezt a reményt? A biztonság önmagában kevés, fejlesztési elképzelések is kellenek. Be kell fektetni az oktatásba, a szakmai képzésbe, az egészségügybe, hogy a lakosságnak legyenek életkilátásai.
– A katonai jelenlét ellenére nincs tartós biztonság, ha egyúttal, tehát a katonai beavatkozás előtt alatt és után nincs gazdasági fejlesztés – mondta Rémy Rioux a francia fejlesztési ügynökség vezetője Maliban. – Ez a csúcs két nagy témája. A fejlesztési ügynökségek munkáját megzavarta a válsá
– Ez a csúcs kétségtelenül siker olyan értelemben, hogy a külföldi befektetők szemében erősen javítja Mali, mint beruházási célpont megítélését – mondta Mali pénzügyminisztere.
A Bamako-csúcs nem csak a politikai vezetők találkozója volt. Számos nemzetközi befektetőt is meghívtak azzal a nem titkolt céllal, hogy meggyőzzék őket: a nyugat-afrikai országban óriási lehetőségek is vannak, a biztonsági kockázatok pedig kiküszöbölhetők.
– Maliban erős a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a bányászat – magyarázta a mali állami befektetési ügynökség vezetője, Moussa Ismaila Touré. – Ezek az előnyök, ezek a kincsek ma is megvannak. Az, hogy átestünk egy ilyen válságon, és még mindig talpon vagyunk, lehetővé teszi, hogy elmondjuk: ezek a kincsek még mindig itt vannak. Ki kell őket aknázni, értékükön kell őket kezelni. A válság után erre még sokkal nagyobb igény van, mint korábban.
Maliban az elmúlt években politikai instabilitás uralkodott, volt egy államcsíny 2012-ben, majd fegyveres csoportok harcoltak az ország északi területén, olykor Bamakóban is. Azóta javult a helyzet, de hogyan lehet egy két franciaországnyi területen úrrá lenni? A legnagyobb problémát az északi sivatagos régió jelenti. Mali ebben a nemzetközi közösség segítségét kérte. 2013-ban az ENSZ-békefenntartó misszió dolgozik a térségben, a MINUSMA.
– Azt mondani, hogy a misszió elérte a célját, sikerült stabilizálni a térséget, elérni az élet- és vagyonbiztonságot, az erős túlzás – mondta az Euronewsnak Mahamat Saleh Annadif, a MINUSMA vezetője. – Lassan halad a dolog, de van remény, hogy egyre jobb lesz a helyzet. Nagyon messziről indultunk, de apránként helyükre kerülnek a dolgok.
2015-ben a kormány és több fegyveres csoport aláírt egy békemegállapodást. Márciusban egy nemzetközi konferencia segítségével kívánják felgyorsítani a megállapodás életbe léptetését. Egy északi város polgármestere így beszélt a folyamatról:
– Érzeni, hogy szép lassan épül
újra minden – mondta egy északi város, Goundam polgármester asszonya. – Elsősorban ott, ahol van egy kis állandóság, ahol ott van a hadsereg vagy az ENSZ. lehet itt élni, lehet kicsit építkezni. lassan újra reménykedni kezdünk.
Hogyan lehet táplálni ezt a reményt? A biztonság önmagában kevés, fejlesztési elképzelések is kellenek. Be kell fektetni az oktatásba, a szakmai képzésbe, az egészségügybe, hogy a lakosságnak legyenek életkilátásai.
– A katonai jelenlét ellenére nincs tartós biztonság, ha egyúttal, tehát a katonai beavatkozás előtt alatt és után nincs gazdasági fejlesztés – mondta Rémy Rioux a francia fejlesztési ügynökség vezetője Maliban. – Ez a csúcs két nagy témája. A fejlesztési ügynökségek munkáját megzavarta a válsá