Fontos döntések az európai űrkutatás jövőjéről
- 8 years ago
A luzerni csúcstalálkozón az Európai Űrügynökség (ESA) 22 tagállamának miniszterei tárgyaltak 48 órán át arról, milyen legyen Európa jövője az űrben.
A családi fotó után nagy kérdéseket kezdtek megvitatni – az ExoMarsot és a Nemzetközi Űrállomást.
- Egy miniszteri tanács soha nem könnyű. Ez a hatodik ilyen tanácsülésem, az első az ESA oldalán, és mondhatom, soha nem könnyű – mondja Daniel Neuenschwander, az ESA egyik igazgatója .
- Mindig nehéz közös nevezőre jutni, de végül mindig sikerül. Sikeres szokott lenni a végeredmény, de az éjszakák, a nappalok és a kora reggelek állandóan nagyon nehezek – vallja be Pascale Ehrenfreund, a német űrközpont végrehajtó testületének elnöke.
Az előkészületek Luzernre nem voltak simák: októberben az ExoMars űrexpedíció Schiaparelli szondája becsapódott a Marsba, ahelyett, hogy szépen landolt volna.
Mivel az ExoMars misszió költségei 436 millió euróval túllépték a tervezettet, iparági bennfentesek elismerték, fennállt a veszélye, hogy a közös orosz-európai projekt véget érhet.
- Vannak kétségeink. Ugyanakkor bizalomra ad okot az a tény, hogy mindenki, akinek tudnia kellett, tudta, hogy folytatni fogjuk. Azon dolgoztunk, hogy az egész finanszírozás rendben legyen – mondja Vincenzo Giorgio, a Thales Alenia Space alelnöke.
Az ExoMars folytatása mellett voksoltak, miután az olasz kormány megígérte, hogy plusz 35 millió eurót ad hozzá.
- Nem hiszem, hogy konfliktus lenne az országok között, különböző nézőpontokról van szó. Olaszországnak van néhány prioritása, a felszólalásom teljesen megalapozott volt a prioritások listájáról – az Exomars fontos ebben – magyarázza Stefania Giannini olasz oktatási miniszter.
Az űrpolitika pókerjátszmájában az ExoMars lett a győztes, az Egyesült Királyság és Franciaország is emelte a tétet, garantálva, hogy a 2020-as rovermisszióhoz meglesz a finanszírozás.
A döntést elősegítették a Marsról készült új, nagy felbontású képek, amelyeket az ExoMars TGO szondája készített.
David Parker, az ESA robotkutatási igazgatója:
- Vannak kihívások, a dolgok nem mindig mennek jól. Az ember tanul ezekből, és továbblép. Azt hiszem, az, hogy képesek voltunk megmutatni, hogy már az ExoMars első része is kézzelfogható eredményeket hozott, segítette az ügyet. De a történet ennek a missziónak a lehetséges hatásáról és izgalmáról is szól, és az igazi tudományról, ami a végeredménye.
A másik nagy űrprojekt, amelyhez pénzre van szükség, a Nemzetközi Űrállomás.
Az Európai Űrügynökség tagjai abban állapodtak meg Luzernben, hogy 2024-ig finanszírozzák. Nagy kérdés azonban, hogy mikor váltják föl, és mivel.
Pascale Ehrenfreund, a német űrközpont végrehajtó testületének elnöke:
- Németország olyan felajánlást tett, amely lehetővé teszi, hogy az űrállomást 2024-ig meghosszabbítsák. Kormányunk elkötelezte magát erre az időszakra. Azt, hogy mi történik majd az űrállomás után, azt jövőre tudjuk meg, miután megvitattuk a kérdést az összes európai partnerünkkel.
Jean-Yves Le
A családi fotó után nagy kérdéseket kezdtek megvitatni – az ExoMarsot és a Nemzetközi Űrállomást.
- Egy miniszteri tanács soha nem könnyű. Ez a hatodik ilyen tanácsülésem, az első az ESA oldalán, és mondhatom, soha nem könnyű – mondja Daniel Neuenschwander, az ESA egyik igazgatója .
- Mindig nehéz közös nevezőre jutni, de végül mindig sikerül. Sikeres szokott lenni a végeredmény, de az éjszakák, a nappalok és a kora reggelek állandóan nagyon nehezek – vallja be Pascale Ehrenfreund, a német űrközpont végrehajtó testületének elnöke.
Az előkészületek Luzernre nem voltak simák: októberben az ExoMars űrexpedíció Schiaparelli szondája becsapódott a Marsba, ahelyett, hogy szépen landolt volna.
Mivel az ExoMars misszió költségei 436 millió euróval túllépték a tervezettet, iparági bennfentesek elismerték, fennállt a veszélye, hogy a közös orosz-európai projekt véget érhet.
- Vannak kétségeink. Ugyanakkor bizalomra ad okot az a tény, hogy mindenki, akinek tudnia kellett, tudta, hogy folytatni fogjuk. Azon dolgoztunk, hogy az egész finanszírozás rendben legyen – mondja Vincenzo Giorgio, a Thales Alenia Space alelnöke.
Az ExoMars folytatása mellett voksoltak, miután az olasz kormány megígérte, hogy plusz 35 millió eurót ad hozzá.
- Nem hiszem, hogy konfliktus lenne az országok között, különböző nézőpontokról van szó. Olaszországnak van néhány prioritása, a felszólalásom teljesen megalapozott volt a prioritások listájáról – az Exomars fontos ebben – magyarázza Stefania Giannini olasz oktatási miniszter.
Az űrpolitika pókerjátszmájában az ExoMars lett a győztes, az Egyesült Királyság és Franciaország is emelte a tétet, garantálva, hogy a 2020-as rovermisszióhoz meglesz a finanszírozás.
A döntést elősegítették a Marsról készült új, nagy felbontású képek, amelyeket az ExoMars TGO szondája készített.
David Parker, az ESA robotkutatási igazgatója:
- Vannak kihívások, a dolgok nem mindig mennek jól. Az ember tanul ezekből, és továbblép. Azt hiszem, az, hogy képesek voltunk megmutatni, hogy már az ExoMars első része is kézzelfogható eredményeket hozott, segítette az ügyet. De a történet ennek a missziónak a lehetséges hatásáról és izgalmáról is szól, és az igazi tudományról, ami a végeredménye.
A másik nagy űrprojekt, amelyhez pénzre van szükség, a Nemzetközi Űrállomás.
Az Európai Űrügynökség tagjai abban állapodtak meg Luzernben, hogy 2024-ig finanszírozzák. Nagy kérdés azonban, hogy mikor váltják föl, és mivel.
Pascale Ehrenfreund, a német űrközpont végrehajtó testületének elnöke:
- Németország olyan felajánlást tett, amely lehetővé teszi, hogy az űrállomást 2024-ig meghosszabbítsák. Kormányunk elkötelezte magát erre az időszakra. Azt, hogy mi történik majd az űrállomás után, azt jövőre tudjuk meg, miután megvitattuk a kérdést az összes európai partnerünkkel.
Jean-Yves Le