Athén elégedett, a görög vállalkozók pesszimisták
- 8 years ago
Lélegzetvételnyi időhöz jutott Görögország adóssága rendezéséhez. Az eurócsoporttal történt megállapodás alapján a 323 milliárd eurós adósság törlesztőidejét meghosszabbították, a kamatokat csökkentették. Athén úgy számol, hogy 2060-ig 45 milliárd eurót takaríthat meg. Az eurócsoport miniszterei a görög reformfolyamatról készült jelentés eredményét viszont nem fogadták el.
Napoleon Maravegiasz közgazdász professzor szerint ha a reformprogramról készült második jelentést elfogadják, a dolgok jobbra fordulnak. Előrelépést várnak a beruházások terén, Görögország csatlakozhat az EKB kötvényvásárlási programjához, és visszatérhet a pénzpiacra. Néhány év múlva ezt az emberek a pénztárcájukon is érezni fogják, habár jólétről még nem lehet beszélni.
Az emberek többsége pesszimistán fogadta az eurócsoporttal kötött megállapodást, főleg a benne szereplő 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többlet miatt.
A görög kormány eddig azt kommunikálta, hogy a 3,5 százalékos elsődleges többlet elérhetetlen és fenntarthatatlan, ezért nem fogadják el. Euklidész Cakalotosz pénzügyminiszter erről novemberben beszélt egy görög-amerikai kereskedelmi konferencián. Hasonlóan nyilatkozott a pénzügyminiszter-helyettes is júniusban.
Athéni tudósítónk Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt idézte, aki júniusban még azt mondta, lehetetlen lenne fenntartani a 3,5 százalékos elsődleges többletet 2018 után, ha nem akarják, hogy a görög gazdaság elsüllyedjen. Most a kormány 180 fokos fordulatot vett, és elkötelezte magát e cél mellett.
A görög szakszervezetek és vállalkozók szerint csak adóemeléssel érheti el a kormány az ambiciózus céljait és teljesítheti az eurócsoport felé tett vállalásokat.
– Arra számítunk, hogy 2017-ben 2,5 milliárd eurónyi új adót vetnek ki. Aggódunk ez hogyan hat majd a gazdaság aktivitására. Bármelyik kormány is akarná elérni a 3,5 százalékos többletcélt, ha növelik az adókat, a jó cél érdekében ölhetik meg a görög gazdaságot – vélekedett a Hellén Vállalkozók Szövetségének közgazdásza.
Görögország teljes adósságának átrendezéséről csak 2018 után kezdhetnek el tárgyalni, ha a 2015-ben aláírt harmadik európai mentőcsomag lejár. Elemzők szerint a mostani megállapodás az első lépés efelé.
Athén egyik célja az lehet, hogy bekerülhessen az Európai Központi Bank eszközvásárlás programjába és csökkenthesse a 10 éves állampapírok hozamát. Ez újabb lélegzethez juttatná az országot.
Az eurócsoport célja, hogy Görögország adósságállománya fenntartható legyen. Az IMF a programban nem vesz részt, a szervezet szerint muszáj lenne elengedni a tartozás egy részét. Ebbe viszont az EU, főleg Németország nem megy bele.
Görögország üdvözölte az eurózóna ajánlatát a rövid távú adósságkönnyítésről, ám arra kérte Németországot és a Nemzetközi Valutaalapot, hogy ne követeljenek keményebb megszorításokat 2018 után.
Napoleon Maravegiasz közgazdász professzor szerint ha a reformprogramról készült második jelentést elfogadják, a dolgok jobbra fordulnak. Előrelépést várnak a beruházások terén, Görögország csatlakozhat az EKB kötvényvásárlási programjához, és visszatérhet a pénzpiacra. Néhány év múlva ezt az emberek a pénztárcájukon is érezni fogják, habár jólétről még nem lehet beszélni.
Az emberek többsége pesszimistán fogadta az eurócsoporttal kötött megállapodást, főleg a benne szereplő 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többlet miatt.
A görög kormány eddig azt kommunikálta, hogy a 3,5 százalékos elsődleges többlet elérhetetlen és fenntarthatatlan, ezért nem fogadják el. Euklidész Cakalotosz pénzügyminiszter erről novemberben beszélt egy görög-amerikai kereskedelmi konferencián. Hasonlóan nyilatkozott a pénzügyminiszter-helyettes is júniusban.
Athéni tudósítónk Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt idézte, aki júniusban még azt mondta, lehetetlen lenne fenntartani a 3,5 százalékos elsődleges többletet 2018 után, ha nem akarják, hogy a görög gazdaság elsüllyedjen. Most a kormány 180 fokos fordulatot vett, és elkötelezte magát e cél mellett.
A görög szakszervezetek és vállalkozók szerint csak adóemeléssel érheti el a kormány az ambiciózus céljait és teljesítheti az eurócsoport felé tett vállalásokat.
– Arra számítunk, hogy 2017-ben 2,5 milliárd eurónyi új adót vetnek ki. Aggódunk ez hogyan hat majd a gazdaság aktivitására. Bármelyik kormány is akarná elérni a 3,5 százalékos többletcélt, ha növelik az adókat, a jó cél érdekében ölhetik meg a görög gazdaságot – vélekedett a Hellén Vállalkozók Szövetségének közgazdásza.
Görögország teljes adósságának átrendezéséről csak 2018 után kezdhetnek el tárgyalni, ha a 2015-ben aláírt harmadik európai mentőcsomag lejár. Elemzők szerint a mostani megállapodás az első lépés efelé.
Athén egyik célja az lehet, hogy bekerülhessen az Európai Központi Bank eszközvásárlás programjába és csökkenthesse a 10 éves állampapírok hozamát. Ez újabb lélegzethez juttatná az országot.
Az eurócsoport célja, hogy Görögország adósságállománya fenntartható legyen. Az IMF a programban nem vesz részt, a szervezet szerint muszáj lenne elengedni a tartozás egy részét. Ebbe viszont az EU, főleg Németország nem megy bele.
Görögország üdvözölte az eurózóna ajánlatát a rövid távú adósságkönnyítésről, ám arra kérte Németországot és a Nemzetközi Valutaalapot, hogy ne követeljenek keményebb megszorításokat 2018 után.