Stiglitz: a megszorítások szinte soha nem működnek
- 8 years ago
Az eurozóna legfőbb problémája maga a közös valuta – mondja Joseph Stiglitz. A Nobel-díjas közgazdász szerint a monetáris uniót nem kellett volna a ma ismert formájában létrehozni, ez a kísérlet az elejétől kudarcra volt ítélve. A Világbank volt vezető közgazdászával Oleksandra Vakulina készített interjút
Euronews: – A legutóbbi könyvének címe: „Az euró, avagy hogyan veszélyezteti a közös valuta Európa jövőjét”. Van rá mód, hogy megmentsük és felvirágoztassuk a monetáris uniót?
Joseph Stiglitz: – Én azt hiszem, van. De ehhez létre kell hozni bizonyos intézményeket, mint a közös betétbiztosítási rendszer. Kell egy közös rendszer a nehézségekkel küzdő bankok problémáinak megoldására. A tartozások közösségivé tételére van szükség valamilyen formában, mondjuk eurókötvény formájában. Meg kell változtatni az Európai Központi Bank működését, hogy ne csak az inflációra összpontosítson, hanem a növekedésre, a foglalkoztatásra és a pénzügyi stabilitásra is. Egy közös szolidaritási alapra van szükség a munkanélküliség finanszírozására és az eurozóna más ciklikus igényeinek kielégítésére. Vannak ezek a reformok, amelyeket még csak különösebben radikálisnak sem lehet nevezni. Kérdés, hogy a politikusoknak nem túl radikálisak-e. Illetve az is fontos, hogy ezeket nagyon gyorsan kellene bevezetni.
– Mennyi időnk van erre?
– Erre nincs egy mágikus szám, de az világos, hogy Európa nagyon kockázatos politikai stratégiát választott, és ezzel az a baj, hogyha valaki sokat táncol a kötélen, jó esélye van rá, hogy leesik. Egy évvel ezelőtt volt az utolsó görög válság, de ahogy megoldották, az gyakorlatilag további hanyatláshoz vezetett Görögországban.
A megszorítások szinte soha nem működnek
– Tavaly volt egy népszavazás, és láttuk, hogy a többség elutasította a további megszorításokat.
– 62 százalék.
– Egy évvel a népszavazás után Görögország még mindig válságban van.
– A helyzet sokkal rosszabb, mint egy évvel ezelőtt. Mindez csak azért, mert ragaszkodtak a további megszorításokhoz, és ez kiszámíthatóan a gazdaság további hanyatlásához vezetett.
Joseph Stiglitz
Joseph Stiglitz 2001-ben kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat.
A 73 éves professzor a Columbia Egyetemen tanít
Volt a Világbank elnökhelyettese és vezető közgazdásza is
1993 és ’95 között a Clinton-adminisztrációnak adott gazdaságpolitikai tanácsokat
Az OECD gazdasági teljesítményt és társadalmi fejlődést összehasonlítható számok alapján mérni próbáló szakértői csapatának tagja
A Roosevelt Intézet vezető közgazdásza
– Ön szerint szükség van még megszorításokra?
– A megszorítások veszélyesek. Nem hogy nincs rájuk szükség, kifejezetten károsak az európai tagállamok gazdaságaira. A megszorítások szinte soha nem működnek.
– A tavalyi népszavazást sokan úgy értelmezték, hogy a görögök nemet mondtak az eurozónára, sőt az Európai Unióra. Ön szerint Görögország jobb eséllyel szállna szembe a krízissel, ha kilépne az eurozónából?
– Igen ezt gondolom. Ahogy telik az idő,
Euronews: – A legutóbbi könyvének címe: „Az euró, avagy hogyan veszélyezteti a közös valuta Európa jövőjét”. Van rá mód, hogy megmentsük és felvirágoztassuk a monetáris uniót?
Joseph Stiglitz: – Én azt hiszem, van. De ehhez létre kell hozni bizonyos intézményeket, mint a közös betétbiztosítási rendszer. Kell egy közös rendszer a nehézségekkel küzdő bankok problémáinak megoldására. A tartozások közösségivé tételére van szükség valamilyen formában, mondjuk eurókötvény formájában. Meg kell változtatni az Európai Központi Bank működését, hogy ne csak az inflációra összpontosítson, hanem a növekedésre, a foglalkoztatásra és a pénzügyi stabilitásra is. Egy közös szolidaritási alapra van szükség a munkanélküliség finanszírozására és az eurozóna más ciklikus igényeinek kielégítésére. Vannak ezek a reformok, amelyeket még csak különösebben radikálisnak sem lehet nevezni. Kérdés, hogy a politikusoknak nem túl radikálisak-e. Illetve az is fontos, hogy ezeket nagyon gyorsan kellene bevezetni.
– Mennyi időnk van erre?
– Erre nincs egy mágikus szám, de az világos, hogy Európa nagyon kockázatos politikai stratégiát választott, és ezzel az a baj, hogyha valaki sokat táncol a kötélen, jó esélye van rá, hogy leesik. Egy évvel ezelőtt volt az utolsó görög válság, de ahogy megoldották, az gyakorlatilag további hanyatláshoz vezetett Görögországban.
A megszorítások szinte soha nem működnek
– Tavaly volt egy népszavazás, és láttuk, hogy a többség elutasította a további megszorításokat.
– 62 százalék.
– Egy évvel a népszavazás után Görögország még mindig válságban van.
– A helyzet sokkal rosszabb, mint egy évvel ezelőtt. Mindez csak azért, mert ragaszkodtak a további megszorításokhoz, és ez kiszámíthatóan a gazdaság további hanyatlásához vezetett.
Joseph Stiglitz
Joseph Stiglitz 2001-ben kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat.
A 73 éves professzor a Columbia Egyetemen tanít
Volt a Világbank elnökhelyettese és vezető közgazdásza is
1993 és ’95 között a Clinton-adminisztrációnak adott gazdaságpolitikai tanácsokat
Az OECD gazdasági teljesítményt és társadalmi fejlődést összehasonlítható számok alapján mérni próbáló szakértői csapatának tagja
A Roosevelt Intézet vezető közgazdásza
– Ön szerint szükség van még megszorításokra?
– A megszorítások veszélyesek. Nem hogy nincs rájuk szükség, kifejezetten károsak az európai tagállamok gazdaságaira. A megszorítások szinte soha nem működnek.
– A tavalyi népszavazást sokan úgy értelmezték, hogy a görögök nemet mondtak az eurozónára, sőt az Európai Unióra. Ön szerint Görögország jobb eséllyel szállna szembe a krízissel, ha kilépne az eurozónából?
– Igen ezt gondolom. Ahogy telik az idő,