Demilitarizált zónát hoznak létre Kelet-Ukrajnában
- 10 years ago
Annak ellenére, hogy előfordulnak szórványos harcok, a valódi tűzszünetbe vetett hit újjáéledt Kelet-Ukrajnában.
Jelentős fejlemény, hogy elkezdték egy demilitarizált zóna kialakítását: kedden az oroszbarát szeparatisták is elindították tüzérségük kivonását a területről. Innen az ukrán hadsereg már eltávolította nehézfegyvereit.
Ezzel a kivonulással a háborús felek lehetővé teszik egy mintegy 30 kilométer szélességű demilitarizált zóna létrehozását a keleti front hosszában.
A fegyvermentes területet azon egyezmény alapján hozzák létre, amelyet Kijev és az oroszbarát szakadárok Minszkben kötöttek.
A felek abban állapodtak meg, hogy 30 kilométer szélességű övezetet hoznak létre, amelynek középvonalától mindkét fél 15-15 kilométerre hátravonja nehézfegyverzetét.
A fegyvermentesített övezet fő rendeltetése az lenne, hogy a szemben álló felek szétválasztásával biztosítsa a szeptember 5-én kötött tűzszünet betartását.
Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap arról beszélt, hogy kizárólag katonai eszközökkel nem lehet folytatni a háborút Luhanszkban és Donyeckben:
– Hangsúlyozom, hogy lehetetlen megnyerni a háborút Luhanszkban és Donyeckben csupán katonai eszközökkel. Minél több ukrán katonát vinnénk oda, annál több katona érkezne Oroszországtól.
Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnökhelyettese azt mondta, reménykedik egy mielőbbi valódi tűzszünetben. De hangsúlyozta azt is, hogy nem tudná a megvalósulás pontos idejét megmondani:
– Sok katonai probléma és apróság van, amelyet csak sietve beszéltünk meg.
A konfliktus forró pontja a donyecki repülőtér, amely részben az ukrán erők kezén van, és amelyért mindennapos a harc.
Ezenkívül a donyecki és luhanszki régiók jövője is kérdéses, amely elhúzódó tárgyalásokat eredményezhet.
A szakadárok egyelőre nem foglalkoznak Kijev javaslatával, amelyben egy nagyobb autonómia lehetőségét ajánlotta fel számukra.
A lakosokat azonban szorítja az idő: mindenki abban reménykedik, hogy öt hónapos harc után, amely háromezer ember életét követelte, végre már elhallgatnak a fegyverek.
Jelentős fejlemény, hogy elkezdték egy demilitarizált zóna kialakítását: kedden az oroszbarát szeparatisták is elindították tüzérségük kivonását a területről. Innen az ukrán hadsereg már eltávolította nehézfegyvereit.
Ezzel a kivonulással a háborús felek lehetővé teszik egy mintegy 30 kilométer szélességű demilitarizált zóna létrehozását a keleti front hosszában.
A fegyvermentes területet azon egyezmény alapján hozzák létre, amelyet Kijev és az oroszbarát szakadárok Minszkben kötöttek.
A felek abban állapodtak meg, hogy 30 kilométer szélességű övezetet hoznak létre, amelynek középvonalától mindkét fél 15-15 kilométerre hátravonja nehézfegyverzetét.
A fegyvermentesített övezet fő rendeltetése az lenne, hogy a szemben álló felek szétválasztásával biztosítsa a szeptember 5-én kötött tűzszünet betartását.
Petro Porosenko ukrán elnök vasárnap arról beszélt, hogy kizárólag katonai eszközökkel nem lehet folytatni a háborút Luhanszkban és Donyeckben:
– Hangsúlyozom, hogy lehetetlen megnyerni a háborút Luhanszkban és Donyeckben csupán katonai eszközökkel. Minél több ukrán katonát vinnénk oda, annál több katona érkezne Oroszországtól.
Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnökhelyettese azt mondta, reménykedik egy mielőbbi valódi tűzszünetben. De hangsúlyozta azt is, hogy nem tudná a megvalósulás pontos idejét megmondani:
– Sok katonai probléma és apróság van, amelyet csak sietve beszéltünk meg.
A konfliktus forró pontja a donyecki repülőtér, amely részben az ukrán erők kezén van, és amelyért mindennapos a harc.
Ezenkívül a donyecki és luhanszki régiók jövője is kérdéses, amely elhúzódó tárgyalásokat eredményezhet.
A szakadárok egyelőre nem foglalkoznak Kijev javaslatával, amelyben egy nagyobb autonómia lehetőségét ajánlotta fel számukra.
A lakosokat azonban szorítja az idő: mindenki abban reménykedik, hogy öt hónapos harc után, amely háromezer ember életét követelte, végre már elhallgatnak a fegyverek.